A bajai embereket – mondhatnám születésüktől kezdve – ezer szál köti a Sugovicához. A festői szépségű dunai mellékágnak – egyes feltételezések szerint egykori főágnak – meghatározó szerepe volt a város fejlődésében.
Tovább »

Egy aprócska utca őrzi nevét, és a régiek még Grassalkovich palotának említették a bajai Városházát. Azt azonban, hogy ki is volt gróf Grassalkovich Antal, már kevesen tudják. Pedig túlzás nélkül elmondható, hogy a 18. század derekán, a város földesuraként Baja meghatározó személyisége volt.
Tovább »

Nem született Baján, az itteniek mégis magukénak érezték, annyi szállal kötődött a Sugovica-parti városhoz. Gyakran nyomtatásban is Baja szülötteként jelent meg. A magyar zene történetében kimagasló érdemei vannak. Allaga Géza munkásságához fűződik, hogy a cimbalom az 1800-as évek végétől meghonosodott az európai zenei életben. A kezdetek pedig éppen Bajára tehetők.
Tovább »

Hogy a népdal szövege eredeti-e, nem-e, nem tudom biztosan. De az igaz, hogy a Halászlé Ünnepre érkezett vendégeim – amikor bemutattam nekik a várost, a Sugovicát, a Duna partot, a Petőfi-szigetet és a Gemencet – ámulva jegyezték meg: – Csodálatos táj, gyönyörű város.

Ugyanez volt a véleménye egy hajdan volt újságíró elődömnek, aki az 1838. esztendő júniusának első napján délután 5 órakor kiszállt a város alatt az „I. Ferencz” gőzösről.
Tovább »

Nemsokára olyan könnyen utazunk majd repülővel, mintha autóba ülnénk. A jövőkutatás tudománya szerint mindennapjaink eszközévé válik a repülő alkalmatosságok valamelyik fajtája. Történelmi léptékkel mérve nem is olyan régen még elképzelhetetlennek tartották, vagy legfeljebb reménykedtek benne, hogy az ember egyszer majd a levegőbe emelkedhet. Kísérletek persze történtek. Aligha gondolná valaki is, hogy az első próbálkozás hazánkban jó két évszázaddal ezelőtt éppen Baján történt. Egészen pontosan 1784. június 19-én, egy szombati napon, délután 6 és 7 óra között.
Tovább »

Idén emlékezünk meg az 1840. május 1-jei nagy bajai tűzvész 170. évfordulójáról. Az idős bajaiak még tudnak róla, hogy majd egy évszázad elteltével volt még egy hatalmas tűzeset, melyben leégett az Erzsébet királyné úti fonoda. Néhány perccel a tűz kitörése után már csak a falak meredtek az égre, és ami a legszomorúbb, egy fiatal leány is a tűzvész áldozatául esett. Ezeket a sorokat e kisleány, Csátics Anna emlékének ajánlom.
Tovább »

Egy-egy járványnak a középkorban milliók estek áldozatul. Megszedte emberi életben a vámot a 18. század harmincas-negyvenes éveiben Európa-szerte dúló, és Bajára is megérkezett „fekete halál”, a pestis.
Tovább »

Akár itthon, akár külföldön járunk, nagyon sokszor találkozunk azzal, hogy Baját vízivárosként emlegetik. Ékes bizonyítéka a megállapítás igaz voltának a mellékelt fotó. Számomra pedig alkalmat ad a téma körüljárására. A Városháza, a Szentháromság tér, majd a Szentháromság-szoborcsoport után következzék tehát a festői szépségű Sugovica.
Tovább »

A Szentháromság szoborcsoportot joggal nevezhetjük Baja egyik jelképének. Szinte uralja az európai viszonylatban is különlegességnek számító teret. Keletkezési évét nem tudjuk ugyan pontosan, de minden bizonnyal Baja legrégebbi szobrai közé tartozik.
Tovább »

A bajai Szentháromság tér az utóbbi évek folyamán – a halászlé ünnepélyeknek köszönhetően – Európa szerte ismertté, városunk jelképévé vált.
Tovább »

Mészáros Lázár 1796. február 20-án született Baján. (Szülőházának helyét emléktábla jelöli a Vörösmarty utcában, az Aradi-emlékmű mellett.) Kicsiny gyermek volt még, amikor nemességet nyert, táblabíró és földbirtokos apja meghalt. Anyja beteges volta miatt a kis Lázár Katymáron nevelkedett nagybátyjánál, az ottani plébánosnál. Négyéves korában már írt és olvasott, „valami csoda kisfiúnak tartották”. Iskoláit Baján, Szabadkán, Pécsett, majd Pesten végezte. Hihetetlen műveltségre tett szert a világi és az egyházi ismeretekben egyaránt. Közben egyre jobban elmélyedt a katonai tudományokban, rendszeresen gyakorolta a fegyverforgatást és a lovaglást.
Tovább »

A hosszú tél után megújul az ember és a természet is. Készülünk a tavaszra. Itt van a farsangolás ideje, Vízkereszttől Húshagyókeddig áll a bál. Helye van a jókedvnek, vígságnak, tréfának, bolondozásnak. Baján és környékén se szeri, se száma a mulatságoknak: székely-, sváb-, cigány-, asszony-, vadászbál, préló, hogy csak néhányat említsek közülük.
Tovább »

Az 1956. esztendő február hónapjában befagyott a Duna. A tartós és nagy hideg következtében a Vaskaputól Bécsig egyenletes jégpáncél borította a folyót. Amikor pedig hirtelen olvadni kezdett, beköszöntött minden idők legnagyobb árvize. Megkezdődött a hősi küzdelem a pusztító jegesár megfékezésére. Megmozdult az egész ország. A fáradhatatlan tetterő és a vízügyesek szakértelme meghozta az eredményt. Ha nagy károkat okozva is, de az ár levonult. Tisztelettel gondolunk vissza a védekezés hőseinek, a vízügyeseknek és segítőiknek bátor helytállására.
Tovább »

1956 tavaszán a Duna kilépett medréből és áttörte a gátakat. A jegesár irtózatos károkat okozott, de egyben páratlanul szép példáját adta, miként képes egy egész ország népe összefogni a bajban. Bizonyította a magyar vízügyesek elkötelezettségét, hivatásszeretetét, és nem utolsó sorban szakmai kvalitásait. Az évforduló alkalmat ad az események felidézésére. Tudományos emlékülés, fotókiállítás mutatja be az elemek elleni hősi, és szerencsére eredményes küzdelmet. Alkalmat ad arra is, hogy visszatekintsünk az elmúlt évszázadokra.
Tovább »

Nem is gondolnánk, hogy az általunk ismert elnevezések némelyike milyen sokszor változott az idők folyamán. A Kis-Pandúr-sziget, a Sugovicának Baja város alatti szigete például abból a jó szándékú meggondolásból kapott új nevet Petőfi halálának 100. évfordulóján, hogy a lánglelkű költő emlékét hordozza.
Tovább »