2009. december 08. - 03:36 | Helytörténet | RSS 2.0 | Both comments and pings are currently closed. | 212
 |
|
|
|
||
|
|||
|
Ha esti órán Baja patinás városnegyedében, a Rókusvárosban járunk, gyönyörködteti szemünket a díszkivilágításban pompázó Kálvária. Keresztút a Rókus utcán A Kálváriák a középkorban, a 17. században jelentek meg szerte Európában, Jézus szenvedéseit feleleveníteni. Építésük kezdete kifejezetten a barokk korhoz kötődik. Hozzánk nyugati irányból érkeztek meg, azt mondhatjuk, hogy Bajára nagyon korán. A pontos évszám talán mindörökre ismeretlen marad, de nagyon valószínű, hogy az első keresztút 1716-ban készült. Annyit bizonyosan tudunk, hogy ferences barátok két évtizeddel később körmeneteket vezettek a Kálvária-dombra, melyet a régi latin nyelvű írások „mons”-nak, tehát „hegy”-nek említenek. (Nem mulaszthatom el, hogy itt tisztelettel megemlékezzem a kiváló helytörténészéről, néhai Flach Pálról, akinek múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy szűkebb hazánkról, a Bácskáról oly sokat tudunk.) Az első keresztút a stációkkal, vagyis állomásokkal körülbelül a temető bejárata előtt indult, és tartott a Rókus utcán a Kálvária-dombig. Az egyes állomások fából készültek, és csak jóval később épültek meg a falazott stációk, melyekről tudjuk, hogy Basslich Bonaventura ferences atya 1776. augusztus 16-án szentelte be őket. Hogy mikor került a keresztút a mai helyére, megoszlanak a vélemények. Az egykori térképből kikövetkeztethetően röviddel az 1900-as évek előtt. A keresztút a domb két oldalán vezet fel bennünket a Golgotát jelképező szoborcsoporthoz, Krisztus, a Megváltó kereszthalálának színhelyéhez. A kínszenvedés útja Az egyes stációk Jézusnak a jeruzsálemi Via dolorosán (Fájdalmas út) a Golgotáig, kereszthaláláig megtett útját ábrázolják, – néha sírbatételét és feltámadását is – általában 12-14 állomással. A Golgota, latinul Calvaria, magyarul Koponyahegy leginkább a társadalomból kivetett bűnözők kivégzési helye volt. Mint tudjuk, Pontius Pilátus helytartó a római jog szerint nem talált okot Jézus elítélésére, „mosta kezeit”, a zavargásoktól való félelmében mégis elrendelte a kivégzést. A halálraítéltnek magának kellett cipelnie a kivégzés e rettenetes módjához a keresztjét. A keresztre feszítés azt célozta, hogy a halálraítélt minél többet és hosszabban szenvedjen. Ezt megelőzően egész útján korbáccsal verték. A római katonák által foglyaik megkínzására használt korbács nem csupán egy köteg bőrszíjból állt. Minden bőrszíjra éles fogakat vagy szögeket fűztek, azért, hogy a korbács az áldozat testéről csíkokban hasítsa le a bőrt. Ezáltal rettenetes fájdalmat, óriási vérveszteséget okoztak, az áldozat félholtan ért a vesztőhelyre. A Kálvária-domb szobrai Általában elmondható, hogy ama Kálváriákon, ahol szoborcsoport is van, az Istenanya Mária, a nővére, a Magdalából való Mária, azaz Mária Magdolna és János apostol látható. (A nép sokszor az egymagában álló keresztet vagy feszületet is Kálváriának nevezi.) A művészek különböző módon ábrázolják a jelenetet. Találkozhatunk – elsősorban festményeken – több gyászoló asszonyalakkal is, a Megváltó lábainál Mária Magdolna, a bűnbánó asszony térdel. A meggyötört Istenanya Máriát az őt körülvevő asszonyok vigasztalják, néha támogatják. Ezt azért is fontosnak tartottam előrebocsátani, mert a környéken szinte minden faluban van – mégpedig nagyon szép – Kálvária. Baján a szoborcsoportban középen Krisztus a keresztfán, jobb és baloldalán, szintén kereszten, a két lator látható. Ami a további három szoboralakot illeti, megoszlanak a vélemények, legalábbis ami az asszonyokat illeti. Ha igaz az, hogy a barátok templomának déli oldalán elhelyezett Mater dolorosa, tehát Fájdalmas anya szobor a Kálvária szobraival egy-egységet képez, vagyis onnan került mai helyére, akkor a Kálvária nőalakja nem lehetnek másvalakik, mint Mária Magdolna és Jézus anyjának nővére. A harmadik szoboralakkal kapcsolatban nincs semmi kétség: János apostolt ábrázolja. A szobrok alkotója minden valószínűség szerint Rieder András, Kufsteinben született és Pesten polgárjogot nyert szobrász. Munkáit egy pesti Szentháromság-oszlophoz készítette, de mivel ott mégsem állították fel őket, 1716-ban Bajára kerültek. Ne tévesszen meg bennünket, hogy a ferences templomnál álló Mater dolorosa szobron az 1747-es évszám van feltűntetve, mivel ez az áthelyezés éve lehet. Büszkén mutathatjuk meg vendégeinknek a bajai Kálváriát, városunk legrégibb szobrait. Gál Zoltán
APRÓHIRDETÉS: LAKÁS ELADÓ
.
|
Baja, Duna-híd
Copyright 1996-2009 Lőrinczi Csaba | livestream, livescore, sportfogadás