2010. július 25. - 11:20 | Helytörténet | RSS 2.0 | hozzászólás | trackback | | 87
 |
|
|
|
||
|
|||
|
Nem született Baján, az itteniek mégis magukénak érezték, annyi szállal kötődött a Sugovica-parti városhoz. Gyakran nyomtatásban is Baja szülötteként jelent meg. A magyar zene történetében kimagasló érdemei vannak. Allaga Géza munkásságához fűződik, hogy a cimbalom az 1800-as évek végétől meghonosodott az európai zenei életben. A kezdetek pedig éppen Bajára tehetők. Óbecsén született 1841. március 25-én. Apja, Allaga Imre jó nevű ügyvéd volt, édesanyja, Fazekas Emma, a költő, Tóth Kálmán unokatestvére. Szülei Bajára költöztek. Apját szolgabírónak nevezték ki, 1848-ban pedig képviselő lett. A szabadságharcban Kossuth kormánybiztosaként vett részt. Világos után halálra ítélték. Egyike volt azoknak a hazafiaknak, akiknek Haynau – értesülve kegyvesztettségéről – megkegyelmezett. (A történetet Jókainak A kőszívű ember fiai című regényéből jól ismerjük.) A kis Géza tízévesen került a bajai gimnáziumba, a mai III. Béla Gimnázium elődjébe. Szüleivel, testvéreivel gyakran muzsikált. Hegedülni, zongorázni, énekelni egyaránt tanult, nem különösebb kedvvel és eredménnyel. Amikor azonban 14 évesen a híres bajai zenetanár, Matuschek Ignác kezdte oktatni, olyan szép előmenetelre tett szert a gordonka-játékban, hogy a következő esztendőben beiratkozhatott a bécsi konzervatóriumba. Napi 10-12 órákat gyakorolt, és közben a jogot is végezte. Opus 1-e (első kompozíciója) a Bajai emlék címet viseli, és Tóth Kálmán folyóiratában, a Hölgyfutárban jelent meg. A budai Népszínház gordonkásként alkalmazta, miközben zeneszerzőként is szép sikereket ért el. Tóth Kálmán Dobó Katica című színművének zenéje, majd első operettje, a Szerelmes kántor osztatlan elismerést aratott. Ebből az operettből való és országos hírnevet szerzett neki a Szeretlek én egyetlenegy virágom kezdetű dal. A tehetséges muzsikust a Nemzeti Színház szerződtette, majd amikor kivált a zenekarból, Baján, Zomborban és Pécsett adott koncerteket. Szabadkán az akkor alakult zenede tanára lett. Házasságot kötött, melyből egy leány és egy fiúgyermek született. A bajai képző énektanára Tudjuk, hogy Eötvös József 1870-ben alapította a most nevét viselő főiskola elődjét, a Bajai Tanítóképzőt. Allaga itt töltötte pedagógiai gyakorlóévét, mint a képző énektanára. Még szorosabb kapcsolatba került a Hengl Adolf igazgató-tanító, kitűnő gordonka-játékos köré szerveződött zenei körrel. Úgy tudni, ekkor keltette fel figyelmét a mezopotámiai eredetű hangszer, a cimbalom, melynek meghonosítója és legjelesebb művelője lett a későbbiekben. A következő esztendőben ismét a Nemzeti Színházhoz szerződött. Különleges cimbalom tudására Liszt Ferenc is felfigyelt, aki javasolta, hogy Allaga Géza vezetésével indítsanak cimbalom szakot a Zeneakadémián. Erre azonban csak a nagy zeneszerző 1886-ban bekövetkezett halála után került sor: 1890-ben a Nemzeti Zenedében és csak hét évvel később a Zeneakadémián. A cimbalom-játék elterjedése Allaga lelkesen tanított, növendékei rengeteget szerepeltek vizsgaelőadásokon és jótékony célú hangversenyeken. A hangszer külföldön való megismertetésében oroszlánrésze volt Schunda V. József hangszer gyárosnak. Külföldi kiállításokon, így az 1878-ban rendezett Párizsi Világkiállításon, majd egy évvel később I. Ferenc József és Erzsébet királyné ezüstlakodalma alkalmából rendezett ünnepségeken is bemutatta. A cimbalom még Londonba is eljutott, ahol a walesi herceg is meghallgatta, és annyira megtetszett neki, hogy meg akart rajta tanulni. (Hogy ebből lett-e valami, nem tudjuk. G. Z.) A cimbalmot bemutató művésznőt Viktória királynő meghívta magához. Többek között a török császár előtt is szerepelt a hangszer. Különösen akkor vált népszerűvé szerte Európában, amikor Allaga Cimbalomiskoláját francia és angol nyelven is kiadták. Allaga Géza sikert sikerre halmozott a hangszer oktatásában. Kiváló tanítványok egész sorát nevelte ki. Thurn und Taxis Albert herceg – József főherceg veje – meghívta regensburgi otthonába, hogy cimbalmozni tanítsa. Nagyon sok magyar nóta jelent meg cimbalomra. A nagy művésznő, a „nemzet csalogánya” Blaha Lujza óriási sikereket ért el cimbalom kíséretes dalaival. Öregen és betegen Amikor Allaga Géza 1898-ban nyugalomba vonult, az egész muzsikus világ bensőségesen elköszönt tőle. Művei ez után is sorra megjelentek, a zenei körök igényt tartottak a jelenlétére. A csapások azonban sorozatosan követték egymást. Meghalt imádott felesége, elhunyt édesapja, majd édesanyja is. Egészsége megrendült, hallása megromlott, csak bottal tudott járni. Testvére, Ottó hívására 1909-ben Bajára költözött, annak Vaskúti út melletti szőlőjében töltötte napjait a legnagyobb szeretet és gondoskodás közepette. Újabb csapás érte, amikor meghalt a veje, Csapody István szemészprofesszor, aki hét árvát hagyott hátra. Özvegye hívta édesapját, Allaga Gézát, hogy költözzön hozzá Budapestre. Ebben meg is maradtak, az idős zeneszerző azonban másként határozott. Nem akart senkinek sem a terhére lenni. Önkezével vetett véget életének 1913 augusztusában. A bajai Rókus temetőben alussza örök álmát, a kápolna közelében. Hogy Liszt Ferenc mily nagyra becsülte Allaga Gézának, később Schunda V. Józsefnek a cimbalom elterjesztése terén kifejtett fáradozását, álljon itt két idézet. Az egyiket a Baja című újság 1883. február 4-i számában találtam: „Allaga Géza zeneszerzőnek Liszt Ferenc megengedte, hogy a Magyarok Istene című zeneművét cimbalomra átírhassa. Az átírás befejezve is van, s városunk jeles fia személyesen fogja azt az ősz zongora királynak bemutatni.” A másik pedig Liszt Ferenc levele abból az alkalomból, hogy a Schunda gyárból 1884-ben kikerült az ezredik cimbalom. „Igen tisztelt Schunda Úr! A cimbalom fenntartása az Ön érdeme, melyet az 1000-ik cimbalom elkészítésének mai ünnepélye bizonyít. Allaga cimbalomiskolája dicséretre méltó, mely arra van hivatva, hogy általa a jelenlegi haladó kultúra mellett bel- és külföldön úgy a magyar dal, mint a cimbalom kiváló szerepet fog játszani, mivel mint jellemző magyar nemzeti hangszer a bel- és külföldi zeneszerzőknek különösen megfelel.” Gál Zoltán
APRÓHIRDETÉS: LAKÁS ELADÓ
.
|
Baja, Duna-híd
Copyright 1996-2009 Lőrinczi Csaba | livestream, livescore, sportfogadás