Az 1896-os esztendőben ünnepelte Magyarország népe a honfoglalás 1000. évfordulóját. Az esztendő az országnak is, Baja városnak is a lelkesedés, a remény és derűlátás időszaka volt. A millenniumi Magyarország – nagy időkre emlékezve -, várakozással tekintett a reményteli, szép jövő elé. Baja – akkor már törvényhatósági joggal felruházott város – lelkesen vette ki a részét az országos ünnepségekből.

A kétszáz éves város

Bizonyára feltűnik olvasóimnak a Sugovica parti város számára jelentős két dátum egybeesése: 1896-ban ezer éve volt a honfoglalás és kétszáz éve kapott Baja városi rangot. Csak néhány, a fejlődést erősen befolyásoló eseményre szeretnék most emlékeztetni. Más városokat jóval megelőzve már 1795-ben kórház létesült. 1815-ben gimnázium épült, 1870-ben megkezdődött a Ferenc-csatorna, tehát a baja-bezdáni tápcsatorna építése.

Ugyanebben az esztendőben tanítóképző létesült, és Baja megkapta a törvényhatósági jogú város rangot, tehát beiktattatott a szabad királyi városok sorába. 1885-ben megnyílt a Baja-Szabadka vasúti szárnyvonal, és megalakult az Ipartestület tekintélyes létszámmal, 1064 taggal. Tíz évvel később megépült a Baja-Zombor-Újvidék közötti vasút.

Lázas előkészületek

Hogyan ünnepeljünk? Ezzel a címmel jelent meg a Bajai Közlöny 1896. február 2-i számának vezércikke. Írója azt szeretné, ha a millennium minden magyar és a nemzetiségek ünnepe lenne, „a tróntól a kunyhóig”, a királytól a legegyszerűbb emberig. A tanítók országos bizottsága úgy határozott, hogy minden iskola ünnepeljen. Vojnits István Bács-Bodrog megyei főispán a február 10-én tartandó bajai törvényhatósági közgyűlésre rendelte az előkészületek megtárgyalását.

Fényárban úszott a város

Az ünnepi megemlékezést az iskolák május 9-én, szombati napon tartották. „A városi hatóság, dr. Hegedűs Aladár polgármester vezetésével mind a négy ünnepélyen részt vett.” Jelesül a városi polgári iskolában, az izraelita polgári iskolában, az állami tanítóképzőben és a ciszterci rendi főgimnáziumban. Az utóbbiban Ledniczky Ipoly történelem tanár mondott beszédet „A magyar nemzet gondviselésszerű hivatása a lefolyt ezer év alatt” címmel. (Emelkedett hangvételű szövegét teljes egészében ismerjük, mert megjelent nyomtatásban.)

Este ünnepi kivilágítás volt. Az egész város fényárban úszott, minden polgár igyekezett az ablakát minél ragyogóbbá tenni – írta a krónikás. Festői látványt nyújtott a városháza. Mely előtt ezer meg ezer ember hullámzott. A tűzoltók és a dalárda (az önkéntes tűzoltó egyesületről és a Liszt Ferenc Énekkarról van szó – G. Z.) zene és énekszóval járták be a várost, és a közönség velük énekelte a hazafias dalokat. Másnap voltak az istentiszteletek.

A törvényhatósági ünnepséget május 14-én tartották a városházán, „melyen Vojnits István főispán fényes díszmagyarban jelent meg, és lendületes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést”. Az ünnepi szónok Szenczy Győző főgimnáziumi igazgató volt, akinek szónoklattani kiválóságról tanúskodó beszédét – miután nyomtatásban megjelent – szintén ismerjük.

A fővárosi díszfelvonulás

Az ezeréves ünnepségek tetőpontja – a korabeli sajtó szerint – a június 8-i budapesti díszfelvonulás volt. (A napot I. Ferenc József 1867. június 8-án történt koronázása tiszteletére választották ki.) A Vérmezőn gyülekeztek az összes vármegye és a városok díszbandériumai, illetve egyes méltóságok hintói. Baját Dely Géza, dr. Hegedűs Aladár és Pilaszanovits Antal képviselte. A fővárosban millenniumi világkiállításnak is otthont adott, melyet őfelsége személyesen nyitott meg. A bajai iparosokat – a cipészektől a rézművesekig – remek munkáik képviselték. (Valamennyi bajai résztvevőt nincs helyem név szerint említeni, ezért felsorolásukat mellőzöm.)

A millenniumi világkiállításra a főispán felvitette a bajai „első” tamburazenekart, Petrovác Béla híres bandáját. (Az „első” értékmérőt jelentett, a „banda” a mai együttest.) Bosnyák népviseletbe öltöztették őket. Nagyon jól mutattak a piros fezben, aranysújtásos piros mellényben, szűkujjú ingben, térdig érő buggyos nadrágban, cúgos cipőben. Hatalmas sikerük volt, sodró lendületű vagy éppen mélabús muzsikájukkal. Erzsébet királyné is, Ferenc József is meghallgatta őket. A felségek egy-egy 20 koronás arannyal jutalmazták a bajai tamburások művészetét.

Átépítették a Városházát

A mai Városháza, az egykori Grassalkovich palota történetét jól ismerjük. Tulajdonképpen az elnevezése is tévedést tartalmaz, hiszen Patachich Gábor kalocsai érsek építtette. De nem a mai Városházát. Az eredeti kastély – a nép így nevezte – az 1840-es nagy tűzvészben a lángok martaléka lett. Rövidesen újjáépítették, majd Zichy-Ferraris Félix gróftól, Baja földesurától a város birtokába került. Az akkori barokk palota csak kevéssé felelt meg a törvényhatóság székhelyéül, ezért a közgyűlés elhatározta, hogy a millennium tiszteletére átalakíttatja. Ekkor készült a mai, neoreneszánsz stílusban épült palota, a tér hangulatát meghatározó épület. Lehet mondani, hogy a város számára az ezredéves ünnepségek legnagyobb hozadéka.

Gál Zoltán

APRÓHIRDETÉS: LAKÁS ELADÓ
• Baján a Duna u. 3. szám alatt I. emeleti 1 szobás (panelprogramos) lakás eladó. Ára: 4.800.000 Ft. Érdeklődni a 06-70/563-0143-ös mobilszámon!