Az utcanevek sokat tudnak mesélni Baja város múltjáról. Legalábbis attól az időszaktól kezdve, amióta egyáltalán neveket adtak az utcáknak. Mert annak előtte inkább a terepviszonyok vagy jelentős épületek szerint határozta meg a lakosság az egyes városrészeket.

Bajának azonban vannak jellegzetes utcái, melyek mindegyike minden bizonnyal a legrégibb neveket viseli az utcanevek közül. Ezek pedig a Provália és a Szurdélia utcák. A régi öregektől még hallottam ezeken a több évszázados neveken emlegetni a két, hajdan közvetlenül a Sugovicára néző magasparti utcát, az Árpád és a Parti utcát. Járjunk kissé utána, mit is rejt a Provália és a Szurdélia név! Mit mesélnek a mai embereknek a legrégibb bajai utcanevek?

A legrégibb utcanevek

Bizonyíték ugyan nincs rá – jóllehet a ferences barátok híres Historia Domusa, azaz Háztörténete is említi már -, így minden valószínűség szerint Baja legrégibb, névvel emlegetett utcája a Provália utca lehetett. A mai Árpád utcáról van szó, a Deszkás utcának déli irányban levő folytatásáról, – a németajkú lakosság mindkettőt Duna utcának nevezte -, mely csakúgy, mint annak idején a Deszkás utca, közvetlenül a víz mellett volt. Ma is látható, hogy a Szenes utca piac melletti házai a mélyben, az egykori Sugovica szintjén helyezkednek el. (Például az Idill-ház vagy a Mezőőri Szolgálat épülete.)

A legtöbb utcanév három nyelven is szerepelt – általában egyszerűen lefordítva -, a Provália utca neve az egyetlen, melyet soha nem ültettek át magyarra vagy németre. Maga a provalija szó az utca egykor sok gondot okozott tulajdonságára utal. Arra, hogy magasban levő házai a meglehetősen ingatag magasparton álltak. (Hasonlóképpen, mint most is a Sugovica partra néző Hétház utca környéki rész.) A provalija szó egyébként szakadékot vagy mélységet jelent, és az utcanévben arra utal, hogy az utca a mélység felett húzódik.

Hogy mikor használták először a Provália utca nevet, nem tudni. A ferences atyák Historia Domusában találtam rá adatot. A Háztörténetben a következő bejegyzés szerepel 1797. április 12-éről: „Déli 1 óra előtt a Proválián tűz keletkezett, és az óriási szélben 24 ház leégett, 4 összedőlt.” (Megemlítem, úgy sejtették, hogy a tüzet egy zavarodott elméjű kislány okozta.)

Az utcát egy évtizeden belül másodszor is meglátogatta – mégpedig 1806. június 28-án – ismét gyújtogatás következményeként – a vörös kakas: „A Prováliának nevezett utcában, nem messze Vojnics Antal alszolgabíró úr házától kénes szagot árasztó bűz támadt; ismét hallatszott a harangok kongása, az emberek zúgolódása és megújuló siránkozása; de – Istennek hála – nem tartott sokáig.”

Szintén régen keletkezhetett a Szurdolja, Szurdélia, melynek neve a földszakadás vagy Szurdalja formájában inkább a szurdok alja fogalmat hordozhatja magában. Lehetséges, hogy hajdani időkben itt volt a Duna ágya. A nép ajkán Szurdélia utca néven emlegetett utca az alsó Sugovica sétányról indult, keskeny, kocsival járhatatlan feljáróval, majd a mai Parti utcának a Batthyány utcától a Galamb utcáig terjedő szakaszát jelölte. A szurdokot évszázadokon át homokbányaként használhatták. Ebből készülhetett a törökkori vár fala. A szurdokra vall az Alkotmány utca régi neve: Szakadás utca.

A városi főjegyző, Csupor Gyula egy 1866 márciusában írott jelentésében a következőképpen vázolta a Provália utca helyzetét: „Az 1840 esztendőig, azaz a szerencsétlen tűzvészig, amely a várost teljesen elhamvasztotta, állott a Sugovica partján a víz tükrére letekintve egy házsor, a dalmát (bunyevác vagy szláv) Provália név alatt, mely magyarul mint düledékeny volt ismert. A nagy tűz utáni városrendezés alkalmával ezt a házsort nem építették fel többé, annál is inkább nem, mert a Sugovica partja azon a helyen állandóan letöredezett, és jelenleg a házaknak semmi nyoma nem maradt. Az utolsó házat mintegy 15 évvel ezelőtt bontották le (tehát 1841 körül G. Z.), mert már azzal fenyegetett, hogy a Sugovicába zuhan.”

A nagy névrendezés előtt

Az utcanevek nagyarányú rendezése 1903-ban történt. De ennek előtte is volt már néhány hatóságilag megállapított utcanév. Még az 1750-es évekből – a Grassalkovich-féle városrendezés idejéből a Szent Antal utca, 1807-ből a Ferenc (ma Deák Ferenc) utca, 1847-ből a József (Katona József) utca, 1862 után a Gróf Zichy Bódog (Tóth Kálmán) tér, 1870-ben a Haynald Lajos (Táncsics Mihály) utca, 1881-ből a Báró Eötvös József (Eötvös vagy Sétáló) utca, 1894-ben a Tóth Kálmán (ma is ugyanaz) utca, 1898-ban az Erzsébet királyné (ma Szabadság) utca.

Az utcanevek rendezésekor tanácsi rendelettel nagyon sok régi utca nevét megváltoztatták.

A város történetével foglalkozva: van, aki úgy ítéli meg, hogy helyes volt az eljárás, amit az 1934-ben megjelent Rapcsányi-féle monográfia korszerűsítésnek nevez, és van, aki sajnálkozik a régi utcanevek megváltoztatása miatt. Az utódok véleménye – kész helyzet előtt lévén – nem nagyon befolyásolhatja az akkori névrendezést. Az ötvenes években központi utasításoknak kellett eleget tenni, a legutóbbi alkalommal pedig kikérték a város lakosságának, mindenekelőtt az elnevezendő utcákban élő embereknek a véleményét is. Hogy kikről és miért neveztek el utcákat, továbbá az elnevezés érdekes körülményiről más alkalommal szeretnék majd szót ejteni.

Gál Zoltán

APRÓHIRDETÉS: LAKÁS ELADÓ
• Baján a Duna u. 3. szám alatt I. emeleti 1 szobás (panelprogramos) lakás eladó. Ára: 4.800.000 Ft. Érdeklődni a 06-70/563-0143-ös mobilszámon!