2009. november 01. - 11:33 | Helytörténet | RSS 2.0 | Both comments and pings are currently closed. | 60

|
Szomorkás, borongós, ködfátyolos nap volt 1921. november 1-je, halottak napja ünnepe. A bajai Duna-híd magas töltésén megállt egy vonatszerelvény. Kíséretével kiszállt a királyi pár. A honvédek által a töltés rézsűjébe frissen vágott lépcsőn alálépdelt IV. Károly, Magyarország utolsó királya és hitvese, Zita királyné, majd a Dunán várakozó Glowworm nevű monitorra szállt. A hadihajó elindult a folyón lefelé, hogy a királyt haláláig tartó örökös rabságba, száműzetésbe vigye. Még az előző napon történt, tehát 1921. október 31-én – ez hétfőre esett -, hogy az Aldunáról jövet két brit monitor kötött ki Baján. A nagyobbik hadihajó neve Glowworm volt, magyarul szentjánosbogár, a kisebbiké Lady Bird, vagyis katicabogár. (Tisztjei – anélkül, hogy hajóik érkeztének célját közölték volna – érdeklődtek a révkapitányságon, vajon a Duna vízállása megengedi-e a bogyiszlói gázlón való feljutást. Noha azt a választ kapták, hogy a gázlón nem lehet a hajókkal átjutni, a két monitor felszedte a horgonyt, és elindult a folyón felfelé. Másnap reggel, tehát november 1-jén reggel 6 óra tájban a hadihajók visszatértek, és kikötöttek a bajai parton, a hídlábtól délre. (Ott, ahol most a Gemenc Rt. kikötője, meg a gabonaraktárak vannak.)
A borongós reggelt a játszi Nap felsejlő sugarai kezdték felderíteni. A Duna-híd bajai oldalán, a töltésen különvonat állt meg. Félszázadnyi rohamsisakos honvéd szállt ki belőle. A katonák kordont vontak részben a part mentén majdnem az akkor Duna Gőzhajózási Társaság állomásáig, részben kétoldalt a rézsűbe vágott lépcsőtől a monitorokig. A honvédek feladata volt, hogy az elzárt részre – amúgy is néptelen volt a korai órán – senkit se engedjenek be.) Nemsokára újabb különvonat érkezett Bátaszék felől. Ez már a királyi párt hozta, kíséretével és az antant tisztjeinek társaságában. (Tekintve, hogy az esemény a legnagyobb titokban történt, a későbbi híradások is csak nagyon takarékosak voltak.) A kíséretben volt Kánia követ, gróf Eszterházy Sándor, Ottlik és Rosty követségi attasék, továbbá egy udvarhölgy, Boroviczeni követségi tanácsos neje. Az antant részéről egy-egy angol, francia és olasz ezredes. A Károly lépcsőn A királyi pár és kísérete lassan lépdelt le a katonák által sebtében vágott, később a királyról elnevezett lépcsőn. (A Károly lépcső a híd legutóbbi átépítésekor az út nyomvonalába került, de az eredeti közelében újra megépítették.) A király magyar tábornoki egyenruhában, de kard nélkül – ennek jelképes jelentősége van, hogy immár fogolynak tekintették -, vonult le a lépcsőn. A kétoldalt álló honvédek majd mindegyikének jobbra-balra fordulva tisztelgett. Közben a kürtös a kürtjelet fújta. Hogy a mesemondás körébe tartozik-e, nem tudni. A hídról két gyerek éles hangon azt süvítette volna: Éljen a király! Hasonlóképpen, amikor a király a hajóhídra ért, az egyik rohamsisakos katona, aki magára vonta az uralkodó figyelmét, „a viszontlátásra felség”-gel köszönt el tőle. Amikor a király a hajóhíd elé érkezett, megfordult, és még egyszer tisztelgett. A korlát nélküli hídon a királyi pár határozott léptekkel haladt át a Glowworm fedélzetére. (A matrózok hoztak számukra még a Duna hídfőhöz valami hordozó alkalmatosságot, – a leírások hordágyként említik -, de nem vették igénybe.) Ismét a leírásokra támaszkodva: egy-két tengerésztiszt tisztelgett, de a matrózok ügyet sem vetettek a királyi párra. Olyannyira nem, hogy – idézem a hét évtizeddel ezelőtt kelt leírást -, Zita királynénak magának kellett kinyitni a kabinjukba nyíló ajtót. Újabb különvonat Miközben a királyi pár poggyászát is a hajóra szállították, újabb különvonat – immár a harmadik – érkezett a Duna-hídra. Ebből Schioppa pápai nuncius szállt ki. Lejött a lépcsőn, a hajóra ment, és háromnegyed órát tartózkodott a királynál. Hogy mi hangzott el a megbeszélésen, arról mit sem tudni. Közben külföldi újságírók érkeztek a túlsó partra, autóik elakadván, lovas szekereken. Révész után kiabáltak, és sikerült is átjutniuk az innenső partra. Interjút szerettek volna kérni IV. Károlytól, a kordonon azonban nem engedték át őket. A király emlékezete Baján Lehetséges, hogy valamelyik közgyűjteményben, a Nemzeti Múzeumban vagy a Széchényi Könyvtárban van néhány üveglemez az eseményről. Néhai Majorcsics József mesélte nekem, hogy néhány felvételt sikerült készítenie, és amikor a detektívek elkobozták tőle, üres lemezeket adott át nekik. A Károly királyról elnevezett lépcsőt fenyőfákkal körülültették, a hajóra szállás helyét pedig emlékművel jelölték meg. (Az emlékkő a II. világháborúban bombasérülést kapott. A múzeum udvarán még megtaláltam, de a feliratból szinte semmi sem volt látható.) Most egy új, nagyon szép emlékmű hirdeti a hídlábnál a király emlékét, a rakpartot pedig róla nevezték el. Megemlítem még a Sugovica Szálloda előtt álló emlékművet, Bartos Endre IV. Károlyt és Zita királynét ábrázoló plakettjeivel. Számkivetésbe indulásának 80. évfordulóján a bajai éremgyűjtők emlékérmet adtak ki. Értékelés helyett A történészek úgy vélik, hogy IV. Károly rövid, mindössze 100 hétre terjedő uralkodása alatt – az antant ellenállása miatt – nem válthatta valóra haladó terveit. Nem vethetett véget a háborúnak, noha megkísérelte. Ha tervei sikerülnek, Magyarország sorsa merőben másként alakulhatott volna. Gál Zoltán
APRÓHIRDETÉS: LAKÁS ELADÓ
.
|

Copyright 1996-2009 Lőrinczi Csaba | livestream, livescore, sportfogadás

A végzetes reggel


