Jogos büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy Baján több mint száz évvel ezelőtt is szervezett állatvédelem volt. Néhány kiváló polgár kezdeményezésére már az 1903-as esztendőben megalakult a helyi állatvédő egylet. A megtartott előértekezlet után alakuló közgyűlésre jöttek össze az állatvédő eszmével rokonszenvező bajaiak – 119 személy volt jelen -, a ciszterci főgimnázium tornacsarnokába. Nágel (később Nádas) Sándor tanítóképezdei tanár, a Gyümölcsészeti Egylet elnöke megnyitója után főtisztelendő dr. Horváth Jeromos gimnáziumi tanár ismertette az állatvédelem céljait, humánus voltát és gazdasági hasznát.

Egyszersmind megindokolta, – úgy látszik ez a kérdés már akkor is felmerült -, hogy az állatvédők miért nem inkább szegény embertársaik sorsával foglalkoznak. A válasz akkor is, most is ugyanaz: a kettő aligha zárja ki egymást. Ha pedig az állatvédelem gazdasági hasznát tekintjük: a madarak például joggal nevezhetők a földművelő gazdák „ingyenmunkásainak” – mondta az előadó.

A közgyűlés megválasztotta az új egyesület tisztikarát, „alelnökökké: dr. Koller Imréné úrhölgyet és Ruppert Antal polg. isk. tanár urat, titkárrá Gáspár János főgimn. tanár urat, jegyzővé: Toch Zsigmond polg. isk. tanár urat, pénztárossá: Kovács Andor kölcsönsegélyző egyleti könyvelőt.” Elnökké Hesser Gyula tekintélyes ügyvédet, a zsidó hitközség alelnökét, iskolaszéki tagját választották. A bajai állatvédelem nem volt előzmények híján. Amint elhangzott, már addig is 100 „fészekrakó házikót” helyeztek ki a városban.

Szélesebb alapokon

Az egyesület vezetősége az állatvédelem ideológiáját gyakorlati intézkedésekkel ötvözte. Segítséget kért a rendőrségtől a madárodúk megóvásához, újabbak készítéséhez pedig ingyenfát Császka György kalocsai érsektől, a városi tanácstól és a bajai fakereskedőktől. Az egyesület a jegyzőkönyv szerint: „A helybeli mészárosokat felkéri, hogy a levágásra szánt marhák kínzásától tartózkodjanak, a rendőrség útján a bérkocsisok és a gyepmester felszólíttatnak az állatokkal való kíméletes bánásmódra.”

A beérkezett panaszokra az egyesület az „éneklő madarak” hatékonyabb védelméről határozott. A városi tanácshoz folyamodott, hogy a „csendőrök és külőrök, az érseki uradalom saját közegei által nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak a madárvédelemre. A fenti közegeknek serkentésül dicsérő oklevelet és pénzjutalmat ajánl fel”. Ez mellett felkérte az iskolák vezetőit és tanítóit az egyesületi eszme pártolására, a tanulók közötti terjesztésére, az állatvédelem terén buzgólkodó tanulók megdicsérésére. Az egyesület vállalta, hogy a kiemelkedően teljesítő gyermekeket kitüntetésben részesíti. A taglétszám folyamatosan növekedett, miközben a környező falvak lakosságát is felszólították a csatlakozásra. Bátmonostor, Bácsbokod, Bácsalmás, Vaskút és Gara tantestületének írásban köszönték meg ebbeli tevékenységét. Bácsborsód elöljárósága tetemes summát, 10 koronát adományozott az egyesület céljaira.

Jeles bajai állatvédők

Az egyesület munkájában szinte kivétel nélkül részt vettek azok a jeles bajaiak, akiknek munkásságát más téren is feljegyezte a történelem. A teljesség igénye nélkül említem néhányuk nevét: Bellosics Bálint, Birinyi József és Fehérváry Dezső tanárok, Udvardi (Heckenshoffer) Lázár és Novoth István iskolaigazgatók, Miskolczy Ferenc festőművész, Kiss Á. József tanítóképezdei tanár, Kollár Ágoston könyvkereskedő, Fölker Gusztáv, dr. Werner Adolf és dr. Torday Ányos gimnázium igazgatók, dr. Gondán Felicián és Tománovics György lelkészek.

Életmentő állatok

Az egyesület rendszeresen tartott felolvasásokat. Egyik alkalommal Reisz Irén polgári iskolai tanítónőt kérték fel, aki emelkedett szavakkal beszélt az állatok embermentő tetteiről. Íme, egy rövid részlet az előadásából: Nem kell-e elismeréssel adóznunk a szentbernáthegyi kutyáknak? Hány ember pusztult volna el a szakadékokban és hóomlásokban, ha ezen ügyes állatok ki nem mentik. Mindegyik eb nyakán ott van egy kis hordócskában szeszes ital, amelyből a félig megfagyott ember egy-két korttyal annyi erőt gyűjt, hogy a kutyát a kolostorig követheti. Vagy, ha a szerencsétlenül járt már nem képes mozogni, és a betanított kutya mentési kísérletei meghiúsulnak, akkor az okos eb a legközelebbi úton a kolostorbeliektől ismert ugatással hívja a segítő embereket. Valóban szobrot érdemel az a kutya, aki (szándékosan kerülöm az „amely” kifejezést), mondom, aki 40 ember életét megmentette.

Az állatkínzás ellen

A bérkocsisok talán túlzottan is sokat használták az ostort. A szarvasmarhákat is bikacsökkel nevelték egyesek. De még a baromfivásáron is tapasztalható volt állatkínzás. Amikor a baromfit lábánál szorosan összekötözve, fejjel lefelé lógatva viszik – áll az egyik jegyzőkönyvben. Ez pedig több városban nincs megengedve, hanem a baromfit e célra készült kosarakban hordja el a közönség a piacról.

Az I. világháború emberre, állatra mértéktelen szenvedést okozott. Pusztultak a harci lovak, és a sebesültek felkutatásában részt vevő kereső kutyák. Idézet az 1928. január 22-i közgyűlési jegyzőkönyvből: „Az egyesület keresse meg a rendőrhatóságot, intézkedés történjék, hogy a fuvarosok télvíz idején, dermesztő hidegben ne hagyják a kocsmák előtt a jéghordás nehéz munkájában elcsigázott lovaikat állani.”

A Bajai Állatvédő Egyesület az 1936. február 2-i közgyűlési határozatával beolvadt a Baja Városi Gazdasági Egyesületbe, hogy ott önálló szakosztályként működjön tovább.

A szentbernáthegyi kolostorban a barátok két évszázad alatt kétezer mentést jegyeztek fel. Egyik kutyájuk, a Barry nevű bernáthegyi egymaga 40 embert mentett meg. Hőstetteiről és haláláról fantasztikus történetek keringtek. A legenda szerint hátán cipelt be egy átfagyott, eszméletlen kisfiút a menedékházba. Később mentés közben szakadékba zuhant, és így lelte volna halálát. Más változat szerint akkor kapott halálos lövést, amikor a hóból egy embert ásott ki. Esetleg éppen a megmenteni kívánt ember lőtte volna le, azt hívén, hogy a kutya meg akarja támadni.

A valóság merőben más, sokkal szebb. Barryt 12 évi hűséges szolgálat után nyugdíjazták. Boldogan és szeretetben élt még két esztendeig. Porhüvelyét 1815-ben kitömték, és a Berni Természettudományi Múzeumban őrzik. A róla elnevezett emlékmű a Párizs melletti kutyatemetőben látható.

Gál Zoltán

APRÓHIRDETÉS: LAKÁS ELADÓ
• Baján a Duna u. 3. szám alatt I. emeleti 1 szobás (panelprogramos) lakás eladó. Ára: 4.800.000 Ft. Érdeklődni a 06-70/563-0143-ös mobilszámon!